A találkozón Tömöri Balázs polgármester elmondta, hogyan sikerült elérniük, hogy a Pilisi Parkerdő Zrt. megváltoztassa a település körüli értékes erdőkben az erdőgazdálkodási üzemmódot: véghasználat helyett (ami valójában tarvágás) átálljanak ún. örökerdő gazdálkodásra. A változtatás több éves, hosszú tárgyalássorozat eredménye. Az örökerdőkben a természetes állapothoz hasonlóan többféle fajú és korú fák élnek együtt, és nincs olyan, hogy egy nagyobb területen egyszerre mindent kivágnak. A megállapodás része az is, hogy bizonyos erdővédelmi munkákat önkéntesek végeznek majd el. Egy-egy erdőfoltot helyi családok fogadhatnak örökbe és ők gondoskodnak róla a továbbiakban, az erdészet szakmai vezetésével.
Tömöri Balázs, Pilisborosjenő polgármesterének előadása
Csúcstechnológiával térképezik fel a tetőket, hogy jól gazdálkodhassanak a csapadékvízzel, ami az élővilágra is hatással van
Antonovits Bence, Pilisborosjenő zöld- és kék infrastruktúráért felelős tanácsnoka bemutatta a tervezett vízvisszatartási projektet, amellyel megvédenék a települést a villámárvizektől. Övárokredszert, esőkerteket és csillapító tározókat hoznak létre, ami az élővilágra is hatással van. Ezeknek a gazdag növényzete sokféle rovart vonz, a rovarok pedig rengeteg más élőlénynek jelentenek alapvető táplálékot, pl. számos madárfajnak, de gyíkoknak, békáknak, sünöknek is.
Egy Interreg pályázatnak köszönhetően csúcstechnológiát is bevetnek. Légi lézeres térképezéssel (LiDAR) mérik fel a tetőket, valamint csapadékvízlefolyási modelleket és villámárvíz-térképet készítenek annak érdekében, hogy a lehető legjobban tudjanak gazdálkodni a lehulló csapadékkal – akkor is, ha hirtelen nagy mennyiség érkezik.
Antonovits Bence, zöld és kék infrastruktúráért felelős tanácsnok előadása
A közgyűlésről szóló beszámolót folytatjuk a zoológiai favizsgálatról készült anyaggal.
Mit csinálnak másképp a madárbarát települések önkormányzatai?
A madárbarát települések élen járnak azzal a szemléletmóddal, amellyel a zöldterületeiket kezelik. Sok olyan település van közöttük, ahol a közvetlen madárvédelmi intézkedések, például madárodúk és műfészkek kihelyezése mellett az öreg fák védelmével, talajvédelemmel, a vegyszeres szúnyoggyérítés betiltásával, biodiverz ágyásokkal, esőkertekkel, holtfák meghagyásával, őshonos cserjék telepítésével és a vizes élőhelyek védelmével is támogatják a természet helyreállítását. Arra is van példa, hogy helyi rendelettel megtiltják a közterületeken és esetenként még a magánkertekben lévő fák kivágását is, sőt fészkelési időben a fák gallyazását is, pl. az elektromos műveknek.
