Ha Önnek is fontos a madarak védelme, csatlakozzon a Mateloszhoz!
A Matelosz célja, hogy segítse a településeken a madarak védelmét és a természettel összhangban történő településfejlesztést. A Matelosz felületet ad a tudásmegosztáshoz és az önkormányzatokból egy egymást segítő közösséget hoz létre.
Tagok (alapítók kiemelve): Abasár, Alsómocsolád, Balatonalmádi, Balatongyörök, Baracs, Báránd, Bátmonostor, Bojt, Budapest-Kispest, Budapest-Újbuda, Csatka, Csákánydoroszló, Cserháthaláp, Csongrád, Csopak, Darvas, Diósd, Dunatetétlen, Dusnok, Érd, Érsekcsanád, Fehértó, Fehérvárcsurgó, Fertőszéplak, Fót, Gagyapáti, Gátér, Gyenesdiás, Győr, Halimba, Hatvan, Hercegszántó, Hortobágy, Jászjákóhalma, Kemeneshőgyész, Kétsoprony, Kisecset, Kokad, Kolontár, Kompolt, Kóspallag, MME, Markaz, Mezőberény, Nemti, Nádasd, Nádudvar, Nógrádmarcal, Nóráp, Öcsöd, Petőfiszállás, Pilisborosjenő, Pilisjászfalu, Pomáz, Pusztaberki, Pusztaszer, Rétság, Romonya, Sándorfalva, Sárkeresztes, Sarród, Székesfehérvár, Szügy, Tés, Tiszaszentimre, Törökbálint, Túrkeve, Vaskút, Vöröstó.
A Madárbarát Települések Országos Szövetségének (Matelosz) létrehozását a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) kezdeményezte 2024 tavaszán, és tudással, szervezeti háttérrel, valamint pénzügyi támogatással is segítette a Matelosz indulását.
Frenyó Gábor 20 éve elnökségi tagjai az MME-nek. Államigazgatást, később pedig humánökológiát tanult. Civilként és polgármesterként is sokat tett azért, hogy Szügy madárbarát legyen. Ő volt az egyik kezdeményezője a Matelosz létrehozásának, hogy legyen egy közösség, ahol az önkormányzatok megoszthatják egymással a jógyakorlataikat és együtt léphetnek fel madárbarát fejlesztést támogató forrásokért és szabályozásért.
Kóspallag polgármestere
Közgazdászként végzett a Corvinus Egyetemen és humánökológia mesterszakon abszolvált az ELTE-n. Polgármestersége előtt a civil szektorban sokfelé munkálkodott a fenntarthatóság széles spektrumán. Most pedig a közszférában szeretné képviselni a fenntartható településfejlesztést. Úgy látja, talán a települési hálózatban gondolkodás magasabb szinten tudja érvényesíteni a madár- és élőhelyvédelem fontosságát.
Zöld és kék infrastruktúráért felelős tanácsnok Pilisborosjenő Község Önkormányzata
Agrármérnökként végzett Gödöllőn, ahol a high-tech mezőgazdaságra, ipari élelmiszer- és takarmányrovar-tenyésztésre specializálódott. 2019-től tanácsnok szülőfalujában. Célja, hogy a településfejlesztés fenntartható irányt vegyen Pilisborosjenőn, és a féktelen beépítés helyett megtartsa zsákfalu jellegét, páratlan természeti környezetét és felkészüljön az egyre szélsőségesebbé váló időjárásra.
Abasár polgármestere
Környezetgazdálkodási agrármérnök és vadgazda szakmérnök, 37 éve tagja a Madártani Egyesületnek. Nagyon sok fajvédelmi programban vett részt. Úgy látja, hogy az elmúlt évtizedek környezeti változásai még jobban megmutatják a madár- és élőhelyvédelem fontosságát. Az egyéni gondoskodás mellett a településszintű összefogás hatékonyabb és magasabb szinten tudja érvényesíteni a madárvédelmi törekvéseket.
Kutató-biológus, címzetes egyetemi docens, évtizedek óta ismert személyisége a hazai természetvédelemnek. Kulcsszerepe volt Magyarország GMO-mentességének biztosításában és a hazai tájfajták védelmében. Az országot járva dolgozott az ökológiai gazdálkodás elterjesztéséért, és mindig kiállt természet védelméért: a nevéhez fűződik például a Fertő tó beépítése elleni kampány. Gazdálkodik, van száz almafája és egy Barka nevű tehene.
Nagyon sokoldalú és kreatív természetvédelmi szakember, aki építész-technikus, fotós, filmes, író és fáradhatatlan szervező. Mindig tele van ötletekkel. Ő indította el a Madártani Egyesület máig legnagyobb szemléletformáló és mozgósító programját, a Madárbarát kert programot, amelyhez az elmúlt két évtizedben több mint 10.000-en csatlakoztak, és ő a szerzője A települések madárbarát lehetőségei című könyvnek.
A BKM Főkert természetvédelmi és erdőkezelési osztályának vezetője. Természetvédelmi mérnök, kertész, erdész, a MATE oktatója, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület budapesti csoportjának egyik vezetője és számos könyv szerzője. Civil és önkormányzati oldalról is sok éves tapasztalata van, így a terepi munkában és az adminisztrációs útvesztőkben is otthon van.
Biológus, természetvédő, tudományos újságíró. A Matelosz motorja és szervezője. Dolgozott az államigazgatásban, vállalati és civil szektorban. A Madártani Egyesületnél a munkatársaival ő indította el a Fülemülék éjszakája elnevezésű programot, ami mára országos rendezvénysorozattá nőtte ki magát, és azóta is a legkedvesebb madaras eseménye. Aki a Mateloszt hívja, valószínűleg vele fog beszélni először.
A madárodúkon túl – Milyen egy madárbarát település?
Remek cikk a Földgömb Magazinban a Szigeti Ferenc tollából.
Városi varjak – problémás szomszédok magas IQ-val
Mit lehet kezdeni ezekkel az intelligens madarakkal, akik ráadásul remekül érzik magukat a városban?
Közösség, ami új alapokra helyezi a természetvédelmet
2025. október 21-én a Magyar Természettudományi Múzeumban tartott Nálatok laknak-e állatok? – Biodiverzitás-barát zöldfelületkezelés a településeken című konferencián a Madárbarát Települések Szövetségét Márta Krisztina mutatta be.
