A Matelosz célja, hogy segítse a településeken a madarak védelmét és a természettel összhangban történő településfejlesztést.
Az élettel teli zöldterületek nemcsak gyönyörködtetnek, hanem árnyékkal, párologtatással mérséklik a hőhullámokat, megszűrik az egészségkárosító szálló port, teret adnak a feltöltődésre, a mozgásra és erősíthetik a helyi közösségeket. Ez sokkal többről szól, mint a madarak védelme.
A Matelosz felületet ad a tudásmegosztáshoz és az önkormányzatokból egy egymást segítő közösséget hoz létre.
Ha Önnek is fontos a madarak védelme, csatlakozzon a Mateloszhoz!
A Madárbarát Települések Országos Szövetségének (Matelosz) létrehozását a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) kezdeményezte 2024 tavaszán, és tudással, szervezeti háttérrel, valamint pénzügyi támogatással is segítette a Matelosz indulását.
Az alapító települések: Abasár, Balatongyörök, Baracs, Csopak, Érd, Gyenesdiás, Győr, Halimba, Kemeneshőgyész, Kispest, Kóspallag, Markaz, Mezőberény, Nádasd, Nádudvar, Nógrádmarcal, Öcsöd, Petőfiszállás, Pilisborosjenő, Pomáz, Pusztaberki, Pusztaszer, Sárkeresztes, Szügy, Törökbálint, Túrkeve, Vöröstó
Frenyó Gábor 20 éve elnökségi tagjai az MME-nek. Államigazgatást, később pedig humánökológiát tanult. Civilként és polgármesterként is sokat tett azért, hogy Szügy madárbarát legyen. Ő volt az egyik kezdeményezője a Matelosz létrehozásának, hogy legyen egy közösség, ahol az önkormányzatok megoszthatják egymással a jógyakorlataikat és együtt léphetnek fel madárbarát fejlesztést támogató forrásokért és szabályozásért.
Kóspallag polgármestere
Közgazdászként végzett a Corvinus Egyetemen és humánökológia mesterszakon abszolvált az ELTE-n. Polgármestersége előtt a civil szektorban sokfelé munkálkodott a fenntarthatóság széles spektrumán. Most pedig a közszférában szeretné képviselni a fenntartható településfejlesztést. Úgy látja, talán a települési hálózatban gondolkodás magasabb szinten tudja érvényesíteni a madár- és élőhelyvédelem fontosságát.
Zöld és kék infrastruktúráért felelős tanácsnok Pilisborosjenő Község Önkormányzata
Agrármérnökként végzett Gödöllőn, ahol a high-tech mezőgazdaságra, ipari élelmiszer- és takarmányrovar-tenyésztésre specializálódott. 2019-től tanácsnok szülőfalujában. Célja, hogy a településfejlesztés fenntartható irányt vegyen Pilisborosjenőn, és a féktelen beépítés helyett megtartsa zsákfalu jellegét, páratlan természeti környezetét és felkészüljön az egyre szélsőségesebbé váló időjárásra.
Abasár polgármestere
Környezetgazdálkodási agrármérnök és vadgazda szakmérnök, 37 éve tagja a Madártani Egyesületnek. Nagyon sok fajvédelmi programban vett részt. Úgy látja, hogy az elmúlt évtizedek környezeti változásai még jobban megmutatják a madár- és élőhelyvédelem fontosságát. Az egyéni gondoskodás mellett a településszintű összefogás hatékonyabb és magasabb szinten tudja érvényesíteni a madárvédelmi törekvéseket.
Győr alpolgármestere
Hamarosan…
