Az egyik Balaton-parti településen egy májusi fesztivál előtt a kertészek nem tudtak a parkban füvet nyírni, mert a viharos szél miatt a tó vize kiöntött a part menti területekre, így csak a magasabban fekvő részeket nyírták le időben. A fesztivál hétvégéjén azonban érdekes dolog történt. A korábban víz alatt álló, és nyíratlanul hagyott részeken ezernyi boglárka, pitypang, százszorszép és más vadvirág bontott szirmot. Az embereket lenyűgözte a látvány. A virágok közé telepedtek, szelfiztek, piknikeztek, és csak azok ültek le a gondozott gyepen, akiknek a virágok között már nem jutott hely.
A gyep dzsungel, csak kicsiben
Ha békén hagyjuk a gyepet tavasszal vagy legalább annyit megteszünk, hogy ritkábban nyírjuk, azzal rengeteg időt takarítunk meg, és minden különösebb erőfeszítés nélkül természetesebbé tehetjük a parkjainkat és a kertjeinket. Létrehozhatunk egy mini dzsungelt a katicáknak, fátyolkáknak, lepkéknek és más apró élőlényeknek, sőt, egy kis vadon hagyott folt a madaraknak is táplálékot ad, például a zöldikék és a tengelicek nagyon szeretik csipegetni a pitypangot.
Ha engedjük nőni, akkor a fűfélék magot érlelhetnek – szintén fontos tápláléka a magevő madarainknak -, a vadvirágok virágozhatnak és nektárt adnak, a magasabbra növő növények pedig védett mikroélőhelyeket teremtenek. Az igazán természetbarát kertész a szegélynyírót is félreteszi, mert ezek gyakran sérülést okoznak a sünöknek, békáknak és rovarlárváknak. Aki ellenáll a késztetésnek és június közepéig-végéig nem nyírja a füvet, az a régi kaszálórétekhez hasonló állapotot hozhat létre.
Mit tegyünk?
Döntsük el, hogy a park vagy a kertünk mely részeit hagyhatjuk természetesen növekedni.
Ez lehet akár az egész terület, vagy csak egy része. Már az is segít, ha ritkábban nyírjuk a füvet, vagy magasabbra állítjuk a fűnyírót. Ügyeljünk arra, hogy a madáritatók, és fürdők körül le legyen nyírva a fű, mert így a madarak időben észrevehetik a ragadozókat. Többféle gyepkezelési módszert is kipróbálhatunk. Bármit is választunk, próbáljuk évről-évre nagyjából ugyanúgy csinálni, hogy a növényeink fejlődhessenek és magot hozhassanak.
Ideiglenes tavaszi rét
Első lépésként egyszerűen hagyjuk, hogy a gyepünk természetesen nőjön május elejéig, közepéig, és ezen az időszakon kívül nyírjuk a megszokott módon. Ez lehetővé teszi, hogy a százszorszépek, ibolya, pitypang, fehérhere, vöröshere, árvacsalán, gyíkfű virágozzanak. Ha meghagyjuk őket, akkor megfigyelhetjük, hogy milyen sok beporzót vonz az ilyen tavaszi vadvirágokkal teli gyep.
Nyári rét
Ha még többet szeretnénk tenni az élővilágért, akkor megtehetjük, hogy egyáltalán nem nyírjuk le a gyepet még júniusban sem, csak ezután. Egy másik lehetőség, hogy kora tavasszal egyszer lenyírjuk, majd nyár derekáig hagyjuk nőni a füvet. Ilyenkor van ideje virágot hozni az olyan fajoknak is, mint például a margitvirág vagy a mezei zsálya. Így a természetben jelenlévő vad növények felbukkannak a parkjainkban, kertjeinkben is, és igazi tücsökciripelős, vadvirágos nyári rétet alakíthatunk ki.
Tegyük mutatóssá!
Ha mégis túl kócosnak találjuk az összképet, akkor megtehetjük, hogy a magasabb fűfoltok köré szegélyt nyírunk vagy ösvényeket alakítunk ki, így a kert vagy park rendezettnek tűnik. Nyírhatunk egyenes vagy szabályos mintákat, kanyargó ösvényeket, vagy akár egy mini labirintust is. Engedjük szabadjára a képzeletünket – és kertjeinket is!
Extra tipp
Ősszel szórhatunk vadvirágmagokat a gyepbe, így tavasszal és nyáron még színesebb, élettelibb lesz a kertünk.
A madárbarát önkormányzatoknak ajánljuk
- Hagyjanak meg a parkokban egybefüggő, legalább 1-2, de akár 50-100 m2-es foltokat, sávokat.
- Vegyenek vissza a gyakoriságból, hagyjanak ki a szezonban 2-3 kaszálást.
- Semmiképp ne nyírassanak füvet szárazságban, hőségben.
- Mutassanak jó példát a közterületeken és kommunikáljanak róla a lakosságnak. Ösztönözzék az embereket arra, hogy a kertjükben is hagyjanak nyíratlan foltokat, ha tehetik.
További javaslatok fotókkal és videókkal a madárbarát gyepkezeléshez az MME oldalán találhatók, itt: Ne nyírjuk le a füvet egyszerre mindenhol!
Miért jó még?
Az élővilág támogatása mellett, azért is jó a magasabbra hagyott fű, mert
- kiváló páracsapda,
- mérsékli a felszíni felmelegedést,
- megköti a port,
- védi a talajt az eróziótól,
- felszívja a csapadékot,
- nagyobb felületen fotoszintetizál – szén-dioxidot nyel el, oxigént bocsát ki.
