A holtfa új életet visz az erdőbe, és ez nemcsak az erdőkre, hanem a parkokra is érvényes. Ha madarakkal teli zöldterületeket akarunk, akkor fakivágás esetén érdemes mérlegelni, hogy meg tudjuk-e hagyni helyben a holtfát. A száradó vagy korhadó fa illata rengeteg élőlénynek vonzó, például jönnek rá a fafúró bogarak, cincérek, kopogóbogarak, azokra pedig az őket fogyasztó élőlények a gyíkoktól a madarakig.
Megdöbbentő, hogy milyen óriási jelentőségük van a holtfáknak. A mérsékelt övi fás élőhelyeken a fajszintű sokféleség körülbelül 50%-a közvetlenül vagy közvetve a holtfákhoz kötődik, azaz holtfát eszik, vagy abban bújik el, vagy olyat eszik, ami holtfát eszik, vagy ezek feletti szinteken van a táplálékláncban.
Ha egy élőhelyet változatosabbá akarunk tenni, hagyjuk ott a holtfát. De hogyan, milyen formában? Budapesten a Pünkösdfürdő parkban például vannak 2 méteres magasságban elvágott fatörzsek, az alábbi galériában pedig néhány példa a Népligetből.
Magyarázzuk el az embereknek, miért van otthagyva az a fatörzs
Az alábbi táblagrafika letölthető a Tagoknak menüpontból.
Itthon még nem megszokott látvány, hogy egy kiszáradt, odvas, korhadó fatörzset otthagyjanak a parkokban. (Az elvágólagos rendet kedvelő svájciaknál és németeknél állítólag már igen.) El kell magyarázni az embereknek, hogy az a kivágott fa nem hanyagságból van otthagyva, hanem épp ellenkezőleg. Tudatos döntés következménye, és olyan lépés, amivel jót teszünk a természetnek, beleértve a sokak által szeretett sünöket, mókusokat, madarakat is.
Az álló holtfára lehet rögzíteni denevérházat vagy mesterséges odúkat is, vagy lehet rá növényt futtatni, sőt, ha nem túl magasan lett elvágva, akkor a tetejére etetőt vagy/és itatót is tehetünk.
