Kezdődik az év talán legszebb időszaka, amikor még a nagyvárosi betondzsungelek közepén is harsogó madárdalra ébredhet az ember. A jelenség angol neve down chorus azaz hajnali kórus, ami kora tavasztól nyár elejéig tart.
Miért ilyen korán énekelnek?
Az énekesmadarak már napfelkelte előtt rázendítenek, az egyik elmélet szerint azért, mert így bizonyíthatják legjobban, hogy fittek és egészségesek. A madarak nagy része ugyanis nappal táplálkozik és hajnalban, amikor éhes, akkor a leggyengébb. Az a példány, amelyik még ilyenkor is képes hangosan énekelni, azt bizonyítja, hogy erős és egészséges, aki méltó a tojók figyelmére. Persze nemcsak a tojók kedvéért dalolnak, hanem azért is, hogy kijelöljék területük határait és távol tartsák a konkurens hímeket.
Hangosabban énekelnek a városi zaj miatt
A zajszennyezés hatással van a madarakra is. Az autók motorhangja, a légkondik és szellőztetőberendezések zúgása, azaz a városi alapzaj miatt a madarak kénytelenek hangosabban és magasabb frekvencián énekelni, hogy elérjék ugyanazt a hatást, mint a természetben. Ez számukra élet-halál kérdése, hisz ha nem találnak párra, nem tudnak szaporodni.
Azt is megfigyelték, hogy a koronavírus miatti lezárások idején, ahogy elcsendesedtek a városok, a madarak is másképp énekeltek: finomabb, lágyabb dallamokkal bővítették a repertoárjukat és visszavettek a hangerőből, bár az emberi fül számára akár hangosabbnak is tűnhettek a szokatlanul csendes környezet miatt.
Egymással és önmagukkal is tudnak duettet énekelni
Az énekesmadaraknak különleges hangképző szerve az alsó gégefő, ami két üregből áll. Ezek egymástól függetlenül is tudnak működni, ennek köszönhetően vannak madárfajok, amelyek egyszerre két szólamban tudnak énekelni, tulajdonképpen saját magukkal is képesek duettezni. Az is előfordul, hogy egy madárpár tagjai énekelnek együtt tökéletes összhangban. Amikor az egyik elhallgat, a másik folytatja. A másodperc törtrésze alatt adogatják át egymásnak a stafétát, így a dal olyan gördülékeny, hogy aki hallgatja úgy érzi, hogy egy madár énekel.
Gátlástalanul plagizálnak
Az énekesmadarak fiókái sokat gyakorolnak, amíg képesek lesznek tökéletesen utánozni a fajtársaikat, de vannak fajok, amelyek kifejlett madárként sem állnak le az utánzással. Remekelnek a koppintásban például a seregélyek és a szajkók. Ha márciusban itthon a sárgarigó énekét halljuk, azt jó eséllyel egy seregély adja elő, hisz a sárgarigók csak jóval később érkeznek. Az is előfordulhat, hogy a madarak olyan hangot tanulnak meg, amivel galibát okoznak vagy megkeserítik az ott lakók életét. Ilyen az autóriasztó hangja vagy a vonatindító sípszó. Berlinben az Alexanderplatzon, ami a város legforgalmasabb pályaudvara, megfigyelték, hogy seregélyek utánozzák a vonatajtók, az S-Bahn és az U-Bahn zárás előtti figyelmeztető riasztását.
Ismerkedj a madárhangokkal, és egy új világ nyílik ki előtted
A madárhangokat nem könnyű elkülöníteni és felismerni, de érdemes megpróbálni, mert remek szórakozás. Kezdd néhány könnyebben azonosítható tavaszi hanggal. Ilyen a cinegék jellegzetes nyitnikék kiáltása, vagy a zöldikék zsírozása, amikor azt ismételgetik, hogy zsííír-zsíííír. A hajnali kórus tagjainak felismerése már keményebb dió: gyakran hallani az énekes rigók, fekete rigók, poszáták, vörösbegyek, ökörszem, erdei pinty és a házi rozsdafarkú énekét. A madárhangfelismerő appok pl. a Merlin, segíthetnek azonosítani, hogy mikor melyikük énekel.
Oszd meg másokkal is az élményt
A hajnali kórus hallgatása óriási élmény! Oszd meg másokkal is, így még élvezetesebb lesz. Ha van rá lehetőségetek, aludjatok kint hálózsákban egy olyan természeti területen, ahol erdők, mezők, rétek vannak, de otthon is kiülhettek a teraszra egy pohár forró itallal, pokrócba burkolózva. Pedagógusként is szervezhetsz a csoportodnak, osztályodnak madárdalos hajnali sétát, vagy közös madárhang-hallgatást.
Baljós jel, ha elhalkul a hajnali kórus
Bár Magyarországon még szerencsés helyzetben vagyunk, mert a településeink madárvilága elég gazdag ahhoz, hogy hallhassuk tavasszal a hajnali kórust, de ez nem mindenütt van így. Számos helyen halkul a kórus, ami rossz jel, mert az élővilág összeomlására utal. Anglia keleti részén, Cambridge-ben például 2023 és 2024 tavasza szokatlanul csendes volt. Megfogyatkoztak a fekete rigók, nem lehetett hallani énekes rigót, eltűntek a szürkebegyek, az erdei pintyek és megritkultak az őszapók, a vörösbegyek és a tengelicek is. A cikk szerzője az okokat keresve arra jutott, hogy valószínűleg a szélsőséges időjárás lehet a háttérben. 2022-ben brutális hőhullám sújtotta a szigetországot, a fák levelei lehullottak, a vizes élőhelyek kiszáradtak, ami súlyosan érintette a gerinctelen állatok populációt. A hőség mellett a szezonális időjárási minták változása is hozzájárulhatott a csendes tavaszhoz, hiszen ez nagyban befolyásolja a fiókák számára elérhető rovartáplálékot, és tavaly meg tavalyelőtt nagyon kevés rovar volt a korábbi évekhez képest.
Segíts a kutatásban, iskolai osztályok is bekapcsolódhatnak
Német kutatók egy nemzetközi programot indítottak, melynek keretében arra kérik az embereket, hogy rögzítsék és töltsék fel a náluk hallható hajnali kórust a weboldalra.
A hangtérképezésbe iskolai csoportok is bekapcsolódhatnak, a fő gyűjtési időszak májusban lesz. A világ minden részéről beküldött felvételeket térképre teszik és elemzik, így információt kapnak egy terület madárvilágáról, és az évek során a változásokról.
