Nemrégiben részt vettünk egy Matelosz tagtelepülésen tartott lakossági fórumon, ahol a gallyazásról és a fák ápolásáról volt szó. A városban egy olyan rendeletet készítenek elő, amellyel szabályoznák a gallyazásokat. Időbeni korlátozás már most is van, amely tiltja a fakivágási és gallyazási munkálatokat március 15. és augusztus 15. között, de szeretnének ennél tovább menni. Mi egy olyan úttörő szemléletváltást javasoltunk, amely meghosszabbítaná a fák életét és védené a hozzájuk kötődő élővilágot. Közzétesszük a javaslatainkat, hogy más madárbarát települések is ötletet meríthessenek belőle.
Láncfűrész visszaszorítása
Nagyon fontos és úttörő szemléletváltás lenne itthon, ha elfelejtenénk a láncfűrészt a fák karbantartásának alapeszközeként, mert ezzel mi magunk rövidítjük meg a fáink életét. A nagy sebzések, akármilyen gondosan kezelik is, utat nyitnak a fertőzéseknek, a fa ott fog először bekorhadni. Nyugat-Európában már vannak olyan városok, amelyek másképp oldják meg a gallyazást. Nem láncfűrésszel mennek neki a fáknak, hanem kézi szerszámokkal, kis vágásokkal dolgoznak. Ezt leginkább a kerti gyümölcsfák metszéséhez lehetne hasonlítani, vagy azt is mondhatjuk, hogy ez a csonkoláshoz képest mikrosebészet. Így is tisztán lehet tartani az űrszelvényt és a vezetékek környékét.
Természetesen ismert tény, hogy nagyobb törések, dőlések, elhalások esetében nem lehet elkerülni a láncfűrészek használatát, azonban – megerősítve a fentieket – ezeknek a szerszámoknak a lehető legnagyobb mértékű visszaszorítása a mindennapi faápolások tekintetében mihamarabb indokolt lenne.
Megoldható ez városi léptékben?
Igen, és ráadásul úgy, hogy hosszú távon a munka és a költség nem lesz több. Egy ostorfa, egy japánakác vagy bármilyen más gyakori sorfa nagyon szépen példázza, hogy ha kicsiket vágunk le róla, akkor kicsiket is fog növeszteni. Ha nagyot vágunk le, vagy csonkoljuk, akkor eleve rengeteg faanyagot kell eltüntetni, ledarálni, elszállítani – hatalmas költségen. Lehet, hogy 5 évig nem nő vissza ugyanakkorára, de egyetlen ilyen nagy beavatkozás költsége gyakorlatilag 5 évnyi kímélőbb karbantartás ára lenne.
Ezzel szemben, ha kimegyünk egy kosaras autóval, és kisebb metszéseket végzünk ágvágó ollóval, akkus fűrésszel, arra törekedve, hogy élő ágak esetében ne ejtsünk húszforintosnál nagyobb sebeket, akkor ezek gyorsan gyógyulnak, nem váltanak ki erőteljes hajtásnövekedést és kevesebb lesz az elszállítandó faanyag. Lehet, hogy így évente, vagy minden második évben vissza kell térni, de összességében a munka arányaiban nem lesz több.
Mit jelent ez a költségeket nézve?
A megszokott módszer az, hogy egy nagy beavatkozással öt évre “kipipálnak” egy fasort. A példa kedvéért tegyük fel, hogy 2020-ban egy ilyennek a költsége 10 millió forint volt, és ki kellett vinni hozzá 15 láncfűrészt, 3 kosaras autót, darálókat, teherautókat. Utána viszont öt évig nem kell vele foglalkozni, és nem terheli a költségvetést.
A másik út, hogy kimegyünk és metszegetünk. Ez élőmunka-igényesebb, de hosszú távon nem kerül többe. Ehhez mondjuk kiviszünk 10 embert, 8 ágvágó ollót, 2 kosaras autót és egy kisteherautót, amire rátermeljük a gallyakat. Ez belekerül 3 millió forintba. A következő évben nem megyünk ki, a rákövetkező évben megismételjük a metszést újabb 3 millió forintból. Így összességében öt-tízéves időtávot nézve nem lesz nagyobb a fák karbantartásának költsége, mintha a drasztikus beavatkozást választjuk. Ugyanakkor a fák egészségesek maradnak, hosszabb ideig élnek, nem kell hozzá annyi gép, kevesebb lesz lesz a faanyag, a szállítás, az üzemóra − az egész egy sokkal kíméletesebb, kezelhetőbb rendszer.
Ezzel a módszerrel oda lehet figyelni a fákhoz kötődő élővilág védelmére is. Például van arra lehetőség, hogy:
- meghagyjuk a madaraknak a kettős-hármas ágvillákat, és inkább felette 10 cm-rel vágjuk le az ágat. Így tavasszal tudják használni fészekrakó helynek.
- hagyjunk sűrűbb részeket a lombkoronában, hogy elbújhassanak, menedéket találjanak a madarak.
- vigyázzunk az odvas fákra. Ilyenből a városokban nagyon kevés van, pedig az élővilág számára sokat jelentenek, ezért, ha lehet, tartsuk meg ezeket. Ha mindenképp ki kell vágni, ellenőrizzük, hogy az odú nem lakott-e. Az odút tartalmazó részt érdemes kivágni a törzsből és félretenni. Ha teszünk rá tetőt és akasztót, akkor ez parkokban, kertekben kihelyezhető, és ez a lehető legjobb otthon az odúlakó fajoknak: madaraknak, mókusoknak, peléknek.
Összefoglalva a kisebb, rendszeres beavatkozások előnyei:
- Kevésbé terheli a fát (kisebb sebzések)
- Kevesebb a keletkező faanyag, így alacsonyabb a darálás, szállítás költsége és környezetterhelése
- A fa egészségesebb marad, hosszabb ideig él, folyamatosan ad árnyékot és fészkelőhelyet, menedéket a madaraknak és más élőlényeknek
- Hosszú távon nem drágább, mint a nagy, ritka beavatkozások
- Jól kommunikálható a lakosság felé a szakmában is mint Magyarországon új, úttörő szemlélet
Nagy, egyszeri beavatkozások hátrányai:
- Egyszerre sok faanyag eltávolítása → magas darálási, szállítási költség.
- A fa nagy sebeket kap → gyorsabban megbetegszik, állapota leromlik.
- Lakossági konfliktusok: „reggel még volt fa a ház előtt, estére már csak egy csonk van a helyén”.
Konkrét javaslatok faápolási rendelethez
Alapelv – mikrosebészet a fákon
- A faápolási munkákat, koronaalakítást a mikrosebészet szemléletével kell végezni: apró, célzott, kíméletes beavatkozásokkal, amelyek hosszú távon biztosítják a fák egészségét és a városi zöldfelületek fenntarthatóságát.
- A cél nem a gyors „tömegtermelés”, hanem a fák stabil, hosszú életciklusa.
- Sebzések mérete
- A metszések során létrehozott sebzések mérete élő ágak esetében lehetőség szerint ne haladja meg egy húszforintos átmérőjét.
- A kisebb sebek gyorsabban gyógyulnak, kevésbé indítanak meg kényszerhajtásokat, és csökkentik a fertőzési kockázatot.
Sebzések mérete
- A metszések során létrehozott sebzések mérete élő ágak esetében lehetőség szerint ne haladja meg egy húszforintos átmérőjét.
- A kisebb sebek gyorsabban gyógyulnak, kevésbé indítanak meg kényszerhajtásokat, és csökkentik a fertőzési kockázatot.
Kivételes esetek
- Viharkár, élet- és vagyonbiztonsági veszély elhárítása, elhalt koronarészek, vagy más rendkívüli körülmény esetén nagyobb ágak eltávolítása is engedélyezett. Ilyen esetekben minden nagyobb sebzést szakszerűen kell kezelni:
- tiszta, éles vágási felület kialakításával,
- szükség esetén sebkezelő anyag felhordásával,
- a fa további stabilitásának vizsgálatával.
Eszközhasználat
- A láncfűrész használatát a lehető legkevesebbre kell korlátozni.
- Rendszeres, rutinszerű beavatkozások során kézi szerszámokat (pl. ágvágó olló, akkus kézi fűrész) kell előnyben részesíteni.
- Láncfűrész alkalmazása kizárólag a fenti kivételes esetekben indokolt.
Minőségi elvárások a vállalkozókkal szemben
- A közbeszerzési vagy alvállalkozói szerződésekben a teljesítményt nem mennyiségi (pl. idő/levágott faanyag m³, vagy egy napon/hónapon belül kezelt fák darabszáma), hanem minőségi mutatók alapján kell értékelni.
- A minőségi szempontok közé tartozik különösen:
- a sebzések méretének minimalizálása,
- a fák jó állapotának hosszú távú megőrzése, a beavatkozások esztétikai és ökológiai hatásai.
