Bevezető
Egyre több önkormányzatnak fontos a természet védelme Magyarországon, és tenni is hajlandók ezért. Védett területeket és vizes élőhelyeket alakítanak ki, megőrzik és gyógyítják az idős fákat, odafigyelnek rá, hogy őshonos és a madaraknak táplálékot adó cserjéket telepítsenek, vagy arra, hogy az épületeiken szigetelés után is menedéket találjanak a madarak és denevérek. A Madárbarát Települések Országos Szövetsége (Matelosz) által készített felmérés* rámutatott, hogy a szervezetet alapító önkormányzatok már eddig is sok mindent tettek az élővilág védelméért, de nekik is szükségük van természetvédelmi, jogi és tájépítészeti szaktudásra a zöld településfejlesztéshez. A Matelosz célja, hogy segítse ebben az önkormányzatokat.
„A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület kezdeményezésével és támogatásával létrejött települési szövetségnek már az indulása is meglepett minket, mert felhívásunkra a várt 10-12 önkormányzat helyett 27-en jelezték, hogy részt kívánnak venni alapítóként a szervezet létrehozásában.“ – mondta Frenyó Gábor elnök
Személyes elkötelezettség
Az alapító önkormányzatok közös jellemzője, hogy mindenütt van egy vagy több olyan személy a testületben − gyakran maga a polgármester − akinek személy szerint is fontos a természetvédelem: hobbimadarász, esetleg biológiatanár vagy más természetvédelemmel kapcsolatos képzettséggel rendelkezik. Ők azok, akik felismerték, hogy az önkormányzatoknak egyre nagyobb szerepük van az élővilág védelmében és valójában ez a kulcsa annak, hogy egy település élhető maradjon és alkalmazkodni tudjon a klíma- és ökológiai válsághelyzetekhez.
A Matelosz alapítói között végzett felmérésből kiderül, hogy csak néhány nagyobb településen van külön környezet- és természetvédelemmel foglalkozó osztály vagy csoport. Másutt egy-egy munkatárs van megbízva a zöld és kék infrastruktúra fejlesztésével. Van, ahol a főkertész, a beruházási ügyekkel foglalkozó munkatárs vagy egy pedagógus feladata a madárvédelem, akinek ez a szívügye.
Konkrét lépések
A válaszadó 21 önkormányzat mindegyike alkalmaz különböző madárvédelmi eszközöket a madárodútól a fecskepelenkákon át a gólyafészek-tartó kosárig, de sok olyan település is van, ahol ennél már jóval többet tesznek.
13 önkormányzat létesített helyi jelentőségű védett természeti területet. Ezeknek a védelméről, kezeléséről az önkormányzatok gondoskodnak. Négy településnek van kifejezetten madár- és természetvédelemre vonatkozó önkormányzati rendelete, valamint vannak társállatok tartásával kapcsolatos szabályok és intézkedések is, például van, ahol támogatják a macskaivartalanítást. Ennek madárvédelmi és szélesebb kitekintésben természetvédelmi jelentősége is van, hiszen pl. az év emlősére, a vadmacskára nagy veszélyt jelent a házimacskákkal való hibridizáció.
A válaszadók között négy olyan önkormányzat van, ahol az egyéb rendeleteket is értékelik természetvédelmi, madárvédelmi szempontból, egynek pedig már települési természetvédelmi és biodiverzitás-stratégiája is van.
19 önkormányzat nyilatkozott úgy, hogy náluk odafigyelnek arra, hogy a termetes, idős fákat ameddig csak lehet, megőrizzék és gyógyítsák ahelyett, hogy lecserélnék.
Nyolc településen még a lábon álló és kidőlt holtfákat is meghagyják a zöldterületeken, ha tehetik. Ez azért nagyon fontos természetvédelmi szempontból, mert a holtfák valójában pezsegnek az élettől: odúlakó madaraknak, mókusoknak, peléknek, korhadéklakó és lebontó rovaroknak adnak otthont és táplálékot, ráadásul a holtfáknak nagy szerepük van a vízvisszatartásban is azáltal, hogy a korhadt fa szivacsként szívja magába a vizet és lassan adja le a körülötte lévő növényzetnek.
6 településen van vetett, ültetett méhlegelő, de ami természetvédelmi szempontból ennél is fontosabb, az az, hogy 15 településen tudatosan hagynak ki egyes területeket a kaszálásból, fűnyírásból.
Ha például egy árokparton meghagyják a természetes növényzetet, ott a vadvirágok, gyomnövények virágozhatnak, magot érlelhetnek. Ezzel nemcsak a beporzóknak segítenek, hanem az olyan magevő madaraknak is, amelyek a gyomirtóval kezelt és az utolsó négyzetcentiméterig kihasznált mezőgazdasági területeken nem találnak gyommagvakat, ezért nincs meg a változatos, természetes táplálékforrásuk.
A zöldterületeik felújításakor 18 településen odafigyelnek arra, hogy hazai, őshonos növényfajokat telepítsenek, ha bővítésre vagy növénycserére kerül sor, és 10 önkormányzat nyilatkozott úgy, hogy náluk nem használnak káros növényvédő szereket, csak ökológiai gazdálkodásban engedélyezett növényvédelmet.
A szúnyogirtásra nincs mindenütt szükség. Ott, ahol igen, azok közül 7 településen biológiai szúnyoggyérítést alkalmaznak. Öt településen az önkormányzati tulajdonú épületek működtetése, felújítása és építése során figyelembe veszik a madárvédelmi szempontokat is.
Mindegyik településen van madárvédelmi, természetvédelmi célú lakossági szemléletformálás, vannak rendezvények, akciónapok, óvodai- és iskolai programok. 17 település önkormányzata civil természetvédelmi szervezetekkel is együttműködik, 9 önkormányzat pedig a tágabb környezetében lévő településeket is segíti azzal, hogy közreműködik helyi és térségi stratégiák kidolgozásában, térségi együttműködésekben. 7 olyan település van, amelyek gazdálkodókkal is együttműködnek a madarak védelme érdekében.
A vizes élőhelyeknek óriási jelentősége van az élővilág sokféleségének megőrzésében, és abban is, hogy egy település alkalmazkodni tudjon a klímaváltozás hatásaihoz. Épp ezért jó hír, hogy a 21 válaszadó településből 20-nál vannak különböző vizes élőhelyek: tó- és folyópartok, holtágak, patakok, szikes tavak, kubikgödrök, csapadékvíz-tározók, sőt, még esőkert is, amelyből az elsőt csupán 2 évvel ezelőtt adták át a budapesti Pünkösdfürdő parkban, ami Magyarországon kimondottan innovatív módszernek számít, amely segít a csapadék összegyűjtésében és helyben tartásában, valamint a villámárvizek okozta károk megelőzésében.
Mi segíthet a további zöldítésben?
Minden válaszadó önkormányzat nagyon fontosnak tartotta, hogy ismereteket szerezhessen a témában. Ehhez jó eszköz lehet egy olyan online tudástár, amelyből megismerhetnek már bevált, gyakorlatban is kipróbált módszereket. Szintén nagyon hasznos, ha találkozhatnak és tapasztalatot cserélhetnek egymással, valamint természetvédelmi szakemberekkel, akik segíteni tudnak az önkormányzatoknak például új védett területek kialakításában és az azokhoz szükséges kezelési tervek elkészítésében.
A Matelosz célja, hogy felületet adjon a tudásmegosztáshoz és az önkormányzatokból egy egymást segítő közösséget hozzon létre, bízva abban, hogy egyre többen lesznek azok, akik felismerik, hogy ez a jövő útja. Csak akkor maradhat élhető egy település, ha a természettel összhangban, nem pedig a természet kárára fejlesztik.
A Madárbarát Települések Országos Szövetségéről
A Madárbarát Települések Országos Szövetségének (Matelosz) létrehozását a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület kezdeményezte és támogatja. A Matelosz célja, hogy segítse a településeken a madarak védelmét és a természettel összhangban történő településfejlesztést. A madárbarát települések megosztják egymással a jógyakorlataikat és arra törekszenek, hogy az egyre erőteljesebb urbanizáció mellett is fenntartsák és megőrizzék a területükön lévő ökológiai szempontból értékes élőhelyeket.
A felmérés innen pdf-ben letölthető.
Azok az önkormányzatok, amelyek fontosnak tartják mindezt, csatlakozhatnak a szervezethez.
A Matelosz alapítói:
Abasár, Balatongyörök, Baracs, Csopak, Érd, Gyenesdiás, Győr, Halimba, Kemeneshőgyész, Bp. Kispest, Kóspallag, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Markaz, Mezőberény, Nádasd, Nádudvar, Nógrádmarcal, Öcsöd, Petőfiszállás, Pilisborosjenő, Pomáz, Pusztaberki, Pusztaszer, Sárkeresztes, Szügy, Törökbálint, Túrkeve, Vöröstó
Háttéranyagok:
Az MME a korábbi években már sok hasznos anyagot, könyvet, online képzést állított össze a településeknek, amelyek a Matelosz munkáját is segítik.
Könyv, Drexler Szilárd: A települések madárbarát lehetőségei; Kiadó: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, 2023.
Képzés, MME Akadémia, e-learning tanfolyam: Madárbarát településfejlesztés képzés
*A kérdőíves felmérés 2024 májusában, 21 önkormányzat részvételével készült.
