Budapest, október 9. – Ürülék, szemetelés, károgás, támadás…, csak néhány tétel a városi varjak számlájáról, amelyeknek intelligenciája és alkalmazkodóképessége komoly kihívás elé állítja az önkormányzatokat. A Madárbarát Települések Országos Szövetsége (Matelosz) ezért találkozót szervezett természetvédelmi szakembereknek, kutatóknak és önkormányzatoknak, hogy együtt áttekinthessék, milyen megoldásokat érdemes kipróbálni, mi az, ami az eddigi tapasztalatok alapján zsákutca, és hogyan lehet egyensúlyt teremteni a madarak védelme és a lakosság nyugalma között.
Az önkormányzatok gyakran kettős nyomás alatt vannak. Követelik tőlük, hogy intézkedjenek, legyen csend és rend! Ugyanakkor az is fontos társadalmi elvárás, hogy ne bántsák a madarakat, békés megoldást találjanak ki.
Orbán Zoltán, az MME szóvivője elmondta, hogy miért nem működnek a lakosság körében népszerű varjútávoltartási elképzelések, és bemutatta azt is, hogy mit lehetne megpróbálni, és mit nem szabadna megtennie az önkormányzatoknak. A riasztás általában hatástalan, mert vagy eleve nem félnek tőle, vagy nagyon hamar megszokják a riasztót. A fák csonkolása csak súlyosbítja a problémát, mert a szétszéledő varjak még több telepet alapítanak.
Amit érdemes megpróbálni:
- parkolók ponyvával, napvitorlával való védelme az ürülék, lepotyogó gallyak, hulladék ellen
- gyakori takarítás
- metszés után lehulló gallyak összegyűjtése, eltávolítása (fészeképítéshez való muníció)
- vetési varjak kevésbé zavaró helyre való kicsalogatása, amire egyelőre csak kísérletek vannak
- dolmányos varjak távoltartásához nagyon fontos a hulladék elzárása, hozzáférhetetlenné tétele speciális kukatetővel, konténerek takarásával
- fontos a lakosság tájékoztatása, bevonása is, pl. a jól látható színes gyűrűvel vagy szárnybilétával jelölt varjakról a helyi lakosok szívesen küldenek fotókat, adatokat a kutatóknak
A vetési varjak kicsalogatásához ki kell jelölni egy fasort, kiserdőt, és az alkalmasnak tűnő fákra műfészkeket lehet feltenni, akár tömegesen. Ezek nem műanyag fészkek, hanem gallyakból, szakember által megépített fészekutánzatok, amelyek vizuális ingerként odavonzhatják a varjakat. Alá érdemes fészekanyagnak való gallyat
hordani, esetleg telente meg lehet próbálkozni a varjak itteni etetésével.
Orbán Zoltán azt is elmondta, hogy a városi varjak túlszaporodása csak a kezdet. Sokkal erősebb konfliktusokat kiváltó állatfajok is terjedőben vannak és kezdik meghódítani a lakott területeket. Ilyenek pl. az örvös galamb, a füleskuvik, az aranysakál vagy az óriás énekeskabóca, aminek az elsöprő hangerejéhez képest, a varjak károgása szünidei matiné csupán.
Lovászi Péter az MME kutatási osztályának vezetője kiemelte: „A vetési varjú és az érintett lakosság is áldozat, az ember túlzott beavatkozásáé a természetbe és a természetes folyamatokba; a riasztás, a fészkek eltávolítása, a gyérítés viszont ennek a hozzáállásnak az egyenes folytatása, amiben kódolva van a további probléma.”
Kövér László, a Debreceni Egyetem kutatója egy komplex városi vadgazdálkodási program tanulságait mutatta be, és elmondta: „A városainkban elszaporodott és számos ember-varjú konfliktust okozó dolmányos varjúval szemben van lehetőség védekezni, de nem egyszerű feladat a dolmányos gengszterek oldalán álló lakosság miatt.”
Karcza Zsolt, az MME madárgyűrűzési központjának vezetője beszámolt egy olyan kutatásról, melynek során megjelölik a városi vetési varjakat, hogy információt szerezzenek a mozgásukról, szokásaikról. Ez fény deríthet arra, hogy mennyire területhűek, és van-e olyan hely a közelben, ahová meg lehet próbálni átszoktatni őket. Karcza Zsolt azt javasolta az önkormányzatoknak, hogy ha a vetési varjak maguktól megjelennek egy olyan területen, például városszéli ipartelepen, ahol kevésbé zavaró a jelenlétük, akkor tegyenek érte, beszéljenek a tulajdonossal, hogy onnan már ne űzzék el őket, mert a zavarással csak súlyosbodik a probléma.
A Madárbarát Települések Országos Szövetségéről (Matelosz)
A Madárbarát Települések Országos Szövetsége (matelosz.hu) 2024 tavaszán jött létre, hogy segítse az önkormányzatokat a természetbarát településfejlesztésben egy támogató közösséggel és a jógyakorlatok megosztásával. A Matelosz folyamatosan bővül, jelenleg 59 tagja van, nagyvárosok, fővárosi kerületek és számos kistelepülés is. Egy ilyen sokszínű közösségben rengeteg jó ötlet, tudás, tapasztalat gyűlik össze, amelyekkel egy önkormányzat tenni tud az élővilág védelméért.
Törökbálinton pl. májusban bemutattuk, hogy a biológiai szúnyoggyérítés többéves tapasztalat alapján igenis működőképes és nem drágább a vegyszeres eljárásnál. Ez több tucat önkormányzatnak adott lendületet az átálláshoz − volt, ahol az utolsó pillanatban sikerült leállítani a kémiai gyérítést.
A Matelosz létrehozásának a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) volt az egyik kezdeményezője. Alapító tagként tudásával, szervezeti hátterével támogatja a Madárbarát Települések Szövetségét.
További információ:
Frenyó Gábor, elnök, Madárbarát Települések Országos Szövetsége (Matelosz)
20/936 5024, frenyo.gabor@gmail.com
Orbán Zoltán – MME szóvivő
20/425-9450, orban.zoltan@mme.hu
Fejlécfotó: Selmeczi-Kovács Ádám
Háttéranyagok:
Vetési varjú Magyarországon című kiadvány
Vetési varjak települési kolóniái – sok-sok információ egy helyen
Problémák madarakkal és más állatokkal (galambok, falrongáló harkályok, tőrösdarazsak, építési területre beköltöző partifecskék…)
A települések madárbarát lehetőségei című kiadvány
