A közterületi fák kezelése mindenütt erős érzelmeket kiváltó téma. Sokaknak joggal fáj, ha kivágják, mások viszont azért harcolnak, hogy vágják csak ki, mert “szemetel” vagy elveszi előlük a kilátást. A települések vezetőinek ezért nagyon körültekintően kell dönteniük a fák sorsáról. A döntéseik megindoklásában sokat segíthet a zoológiai favizsgálat amely feltárja kiket is tart életben az adott fa. Ha jelen vannak védett állatok, akkor még inkább az a cél, hogy ameddig csak lehet, megtartsuk őket.
A madárbarát települések május 22-én, Pilisborosjenőn tartott találkozóján bemutattuk a gyakorlatban, hogy hogyan zajlik egy zoológiai favizsgálat. Az esemény egyik résztvevőjének beszámolóját közöljük az alábbiakban.
A zoológiai favizsgálat során azt vizsgáljuk, hogy egy adott fa milyen állatoknak ad otthont. Egy adott fa kivágása, vagy a fán végzett bármilyen beavatkozás sokunkat személyesen érint, de arra talán nem is mindig gondolunk, hogy mekkora hatással lehet a biológiai sokféleségre, ami a természetvédelem szempontjából kulcsfontosságú. A beavatkozásra ítélt többnyire idős, sérült fák speciális mikroélőhelyek, és gyakran védett rovar- és madárfajoknak adnak otthont. Sok esetben pedig rovarok és madarak lehetséges szaporodóhelyei és táplálkozó területei is. A védett fajok miatt a zoológiai vizsgálat valójában jogszabályi kötelezettség is, melyet többnyire az önkormányzatok (Budapest esetén a Főkert is) rendelnek meg.
A fákon a vegetációs időszakon kívül szabad csak jelentős beavatkozást végezni, vagy a fákat kivágni, azaz március 15-ig és augusztus 15-e után. Ez alól kivétel, ha a fa közvetlen életveszélyt vagy balesetveszélyt jelent. Ez az időszak a vadon élő állatfajok szaporodása alapján került meghatározásra, de valójában nincsen ideális időszak, a fa mindig élőhely; gondoljunk csak a telelő denevérekre, vagy a fában élő rovarok lárváira. A zoológiai vizsgálat minden esetben egy általános favizsgálat után és közvetlenül a beavatkozás előtt kell, hogy történjen, hiszen a természet dinamikusan változik. Fontos, hogy terepi gyakorlattal és szakmai végzettséggel rendelkező, nagy tudású személyt kérjünk fel a feladatra. És bár továbbra is az önkormányzat feladata, hogy meghozza a döntést, a zoológus által gyűjtött adatok befolyásolhatják a fakivágás idejét, módját.
A vizsgálat főként vizuális vizsgálatot jelent, a zoológus a külső nyomok alapján tájékozódik, de használ távcsövet, endoszkópot és „kopogtatót” is. És következzen itt néhány példa arra, hogy milyen javaslatokat kaphatunk egy zoológiai vizsgálat esetén.
Ha a zoológus a vizsgálat során nem talál védett élőlényt, a fa kivágható, kezelhető. Ha azonban a fában védett odúlakó gerinces élőlény (pl. széncinege) él, a fakivágás, kezelés időpontját el kell tolni. Védett gerinctelen élőlény (pl. orrszarvúbogár-lárva) esetén a javaslat várhatóan az lesz, hogy a fakivágást csak módosításokkal lehet megtenni. Ilyen lehet az álló törzs meghagyása, vagy a fa törzsének nagyobb darabokban történő kitermelése és a környéken hasonló élőhelyen történő deponálása. Végső esetben, ha a fa kivágása nem tűr halasztást, a védett élőlény mentése és hivatalos mentőhelyre történő beszállítása a (legeslegutolsó) megoldás.
A zoológusok egyébként nemcsak a fák vizsgálatával foglalkoznak, hanem olyan feladatokat is ellátnak, mint az odúk telepítése és karbantartása, szemléletformáló akciók, pl. madárgyűrűzések, madáretetések megszervezése. De sokszor szakmai javaslatokat is megfogalmaznak, pl. az épített zöldfelületek természetbarát kezelésével kapcsolatosan, vagy arra hívják fel a figyelmet, hogy a vadvirágos rétek a madarak táplálékbázisai, hogy sok helyen fontos az avar meghagyása és hogy mekkora fontossággal bír a cserjeszint.
A cikk Bajor Zoltán (BKM Nonprofit Zrt., FŐKERT Főigazgatóság, Természetvédelmi és erdőkezelési osztály), Sarlós Dávid (Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a MATE doktorandusz hallgatója) és Lendvai Csaba (Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület) prezentációi alapján készült. A zoológiai favizsgálatot Sarlós Dávid mutatta be.
A szerző Pásztor Krisztina környezetvédelmi referens, Környezetvédelmi és Közösségi Részvételi Iroda, Szentendrei Közös Polgármesteri Hivatal
