Túrkeve központjában most bármerre nézünk, mindenhonnan baglyok néznek vissza ránk. Ott vannak a fasorokban, a főtéren, a társasházak között, és nemcsak az örökzöldeken, hanem a csupasz, lomb nélküli fákon is rengetegen ülnek
Túrkeve mostantól hivatalosan is a Baglyok Fővárosa
Január 16-án tartottuk a madárbarát települések első idei találkozóját, ahol Frenyó Gábor Matelosz elnök átadta a Baglyok Fővárosa elismerő oklevelet Sallai R. Benedeknek, Túrkeve polgármesterének. Az elismerés szakmai alapját az MME monitoring adatai adják. Ezek több évre visszatekintve bizonyítják, hogy itt regisztrálták hazánkban a legtöbb telelő erdei fülesbaglyot: 2025-ben 352, 2024-ben 280, 2023-ban pedig 555 példányt.
Frenyó Gábor Gábor az elismerő oklevél átadásakor kiemelte, hogy: “Ezzel az oklevéllel szeretnénk kifejezni az elismerésünket azért, mert Túrkeve Város Önkormányzata és civil közösségei példamutatóan sokat tesznek a madarak védelmééért és élőhelyük megőrzéséért. “
Időszakos védettség a baglyos fáknak, mintául szolgáló dokumentumok a madárbarát településeknek
Túrkevén a baglyok védelmében egyedülálló módon időszakos védettséget (nov. 15-márc. 15 között) biztosító rendeletet hoztak. A réti- és erdei fülesbaglyok áttelelőhelyeit helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánító önkormányzati rendelet itt található. Ebben a dokumentumban a város többi védett természeti értéke is szerepel.
Az önkormányzat mintaként rendelkezésünkre bocsátotta a védetté nyilvánítás folyamatának minden dokumentumát, hogy ezzel is segítsen más madárbarát településeknek. Az előterjesztések, benne a határozati javaslattal, a rendelet, a kezelési terv, valamint az Agrárminisztériumnál történő nyilvántartásba vétel és az illetékes nemzeti park igazgatóság állásfoglalása letölthetők a „Bejelentkezés tagoknak” menüpontban.
Bagolycsősz és detektívüveges bagolyles a főtéren
A városban emellett alkalmaznak bagolycsőszt és építettek egy bagolylest is, ahonnan testközelből lehet megfigyelni a baglyokat úgy, hogy ne zavarjuk meg őket a pihenésben. A baglyok tömeges jelenléte azt is jelzi, hogy a városban és a környékén jó ökológiai állapotú területek vannak, ahol van elegendő táplálék, vannak kisrágcsálók. Ehhez kulcsfontosságú például az, hogy milyen módszerekkel termelnek a városhoz közeli mezőgazdasági területeken. Túrkevén törekszenek arra, hogy természetbarát mezőgazdasági gyakorlatokat alkalmazzanak. Az ökogazdálkodásban nincs vegyi rágcsálóirtás, helyette T-fákat helyeznek ki, így a ragadozómadarak tartják kordában a pocokszaporulatot.
A madárvédelem jó kiindulópont a természetbarát településfejlesztéshez
A rendezvény egyik előadója Drexler Szilárd volt, A települések madárbarát lehetőségei című könyv szerzője. Előadásában kiemelte, hogy a madárvédelem nagyon jó kiindulópont lehet a természetbarát szemléletű településfejlesztés felé vezető úton. A madarak közelsége és szerethetősége lehetőséget teremt arra, hogy szemléletformáló, érzékenyítő programokat szervezzünk köréjük, nemcsak a lakosságnak, hanem akár a döntéshozóknak, önkormányzati képviselőknek is. Mindez hosszú távon megalapozza a települések természetbarát fejlesztését, amely nagyon sok mindent magában foglal. Fontos például:
- hogy hogyan kezeljük a belterületi zöldfelületeket,
- mi történik a külterületeken, a települést övező szántókon, erdőkben, folyópartokon,
- vannak-e társállatokra vonatkozó kezdeményezések (pl. macskaivartalanítás),
- építkezéseknél figyelembe veszik-e már a tervezéskor a természetvédelmi szempontokat, pl. nem építenek üvegfalú buszmegállót, panelszigetelésnél gondoskodnak-e új “lakásokról” a résekből kiszoruló állatoknak (denevérek, sarlósfecskék)
Drexler Szilárd, aki maga is dolgozott önkormányzati projektekben azt is megemlítette, hogy gyakran tapasztalja, hogy a településeken létrehoznak egy tanösvényt vagy más turisztikai látványosságot természeti területen, de a hosszú távú fenntartásra már nincs pénz, így lassan tönkremegy, miközben folyamatosan épülnek a közelben új tanösvények. Tudjuk, hogy ilyen a pályázati rendszer, az új dolgokra lehet pénzt nyerni, de inkább azt javasolja a településeknek, hogy próbálják meg karbantartani, szépíteni azt, ami már megvan, és ne vegyenek a nyakukba új terheket, ha a meglévők fenntartására sincs erőforrás.
Madarakra épülő településimázs
Sallai R. Benedek, Túrkeve polgármestere felidézte, hogy a Madárbarát Települések Szövetségének ötlete négy évvel ezelőtt itt, Túrkevén merült fel egy polgármesteri találkozón. Véleménye szerint azok a településvezetők, akik hasonló értékrenddel, közös vezérelvek mentén dolgoznak, együttműködve nagyon erős közösséget hozhatnak létre, amely hatékonyan és eredményesen tud tenni a természet védelméért. A polgármester arról is beszélt, hogy a Túrkevei Bagolyfesztivál szervezésekor a Tatai Vadlúd Sokadalom lebegett a szemük előtt jó példaként. Szeretnék Túrkevét a baglyok segítségével “feltenni a térképre”, és nem mellesleg egy szabadtéri programokban szegény időszakban kínálni izgalmas természeti látnivalót, olyan élményt, amire a helyiek is büszkék lehetnek és látogatókat is vonz a városba.
Túrkeve az itt telelő baglyok miatt már számos téli programajánlóba bekerült, és még a BBC Earth is forgatott kisfilmet a településen.
Sallai R. Benedek más madárbarát településnek is azt javasolta, hogy keressék meg a „madarukat”, hiszen bármelyikből lehet emblematikus faj, a túzoktól az őszapóig.
Köszönjük Túrkeve Város Önkormányzatának, hogy házigazdája volt a madárbarát települések találkozójának. Mindenkinek jó szívvel ajánljuk a várost egy kirándulásra, mert élményeket és madárbarát ötleteket is bőven lehet itt gyűjteni.
