Az összegereblyézett levél- és rőzsehalmok ideális búvóhelyet jelentenek a telelésre készülő sünöknek, ezért óvatosan bolygassuk a lombhalmokat, rőzserakásokat, ha muszáj áthelyezni vagy elszállítani.
Először is lehetőleg ne vasvillával kezdjünk neki a munkának, hanem szerszámnyéllel, hosszabb erős bottal, az alapi részen még óvatosabban, akár kézzel forgassuk át a halmot, és győződjünk meg róla, hogy nincs-e alatta valamilyen állat.
Az is segít, ha a halmot átlátható rétegenként, fentről lefelé haladva bonjuk el.
Az összegömbölyödő sün tüskéire szúródó levéltörmelék szinte láthatatlanná teszi az állatot, ezért a halom alapi részéhez jutva nagyon figyeljünk a gömbölyded formákra. Az összegömbölyödve megemelt állat gyakran szó szerint kigurul a gallyak és levelek közül.
Soha ne gyújtsuk fel helyben az ilyen rakásokat, mert a lángok elől a sünök nem fognak, tudnak elmenekülni, hiszen védekezési stratégiájuk az összegömbölyödésre épül, ezért megégnek.
Ha a lombhalom megbontásakor telelő sünt találunk, akkor lehetőség szerint tegyünk vissza rá kellő vastagságú rétegben leveleket és ágakat, vagy a közelben, bokrok takarásában készítsünk egy ilyen növényi halmot, és ez alá tegyük vissza a sünt.
Forrás: Orbán Zoltán /MME
