A hőszigetelés egyik legjellemzőbb, leggyakrabban alkalmazott anyaga a polisztirol (közismert nevén hungarocell, nikecell) hőszigetelő rendszer; ennek során a homlokzatra úgynevezett expandáltpolisztirol lapokat ragasztanak, amit egy üvegszövet hálóval és pár milliméter vastag felületképző ragasztóval borítanak. A ragasztó száradása után még kaphat egy további felületképző anyagot, festést. A függőleges falborítást kevésbé károsítja az időjárás, a polisztirol az idő múlásával nem veszít hőszigetelő képességéből. Tekintettel arra, hogy ez a technológia gyors, könnyen kivitelezhető és hosszú távú, eredményes hőszigetelést biztosít, még sokáig alkalmazni fogják az építőiparban. Ezt a falburkolatot megkopogtatva tompa, kongó hangot hallunk, köszönhetően annak, hogy a kemény, de nagyon vékony felületképzés alatt több centiméter vastagságban könnyű, habosított anyag található. Az ilyen módon kialakított hőszigetelés szerkezete, jellege, a kongó hang nagyban hasonlít a természetben található öreg, pudvás, korhadt fák tulajdonságaihoz.
Az erdőben ezek a fák kiemelt jelentőségűek az ott élő harkályoknak. Területőrző, táplálkozótevékenységük kötődik hozzá. A korhadó faanyagban fejlődő rovarlárvák jelentős táplálékforrást biztosítanak a számukra, a sorozatlövés-szerű, gyors kopogás a száraz faágakon a többi egyed számára jól hallhatóan jelzi az adott harkálypár területét. Gyakran láthatunk harkályodúkat is ilyen fákban. Lehetséges, hogy a faanyag megbontása, szétforgácsolása is egyfajta területjelző magatartás, de utalhat az adott egyed vitalitására is, amely a szaporodás szempontjából fontos tulajdonság. Hogy miért bontják meg a harkályok a házak hőszigetelő homlokzatát, az még nem teljesen tisztázott, de nagy valószínűséggel a fenti okok is közrejátszhatnak. A harkályok ilyen jellegű kártétele alig védhető, alig megelőzhető, nincs olyan ismert riasztási módszer, amellyel távol lehetne tartani a harkályokat az épületektől.
A hazánkban élő nyolc harkályfajból hét faj kisebb-nagyobb gyakorisággal előfordulhat településeinken is. Leggyakoribb a nagy fakopáncs, amely parkokban, kertekben egyaránt megjelenik, gyakori vendége a téli madáretetőnek is. Az összes faj természetvédelmi oltalom alatt áll.
A harkályok falbontó tevékenységét csak úgy lehet megelőzni, ha a harkályok nem férnek hozzá a kibontható és őket valamilyen okból csábító falfelülethez. Mivel nem szállnak le lombok közé, szinte kizárólag mindig lombmentes felületet (fatörzs, ág stb.) választanak landolásra, ezért megoldást jelenthet az érintett fal befuttatása örökzöld növényekkel (borostyán).A másik megoldás az lehet, ha a hőszigetelő paneleket nem egy pár milliméteres vastagságú ragasztóhabarccsal vonjuk be, hanem ragasztható, könnyű kültéri falburkoló elemekkel vagy természeteskő és téglaburkolattal borítják. Ezek a falburkolatok dekoratívak és időállóságuk mellett harkályállóak is.
Harkályálló burkolat
Amennyiben harkályok már megbontották a falburkolatot, a javítás időigényes, költséges. Ugyanakkor vannak arra nézve tapasztalatok, hogy a javítás után ugyanazt az üreget vési ki újra a harkály, ezért érdemes a burkolatot inkább megbontva hagyni. Elvileg léteznek különféle riasztási lehetőségek is, amelyeket azonban a madarak viszonylag hamar megszoknak, így legfeljebb csak rövid távon lehetnek hatékonyak.
