A madárvédelemben még viszonylag kevés szó esik a fényszennyezésről Magyarországon. Ennek egyik oka, hogy viszonylag új keletű a probléma. Napjainkra a világítási rendszerek korszerűbbé, az épület- és közterület-díszvilágítás, az éjszaka világító reklámtáblák elterjedtebbé váltak, a települések által okozott fényterhelés egyre nő. Az elektromos vezetékek áramütéseivel, a fizikai akadályt jelentő ablaküvegekkel, mérgezésekkel szemben a fény mint madarakra leselkedő veszély nem egyértelmű az emberek előtt.
Milyen problémákat is okoz a fény? Többnyire csillagászok használták eddig a fényszennyezés fogalmát, hiszen az úgynevezett asztronómiai fényszennyezés zavarja, ellehetetleníti az éjszakai égbolt objektumainak megfigyelését. Az ökológiai fényszennyezés ennél sokkal nagyobb károkat okoz, és nemcsak a horizont síkja fölé irányuló fényt foglalja magában, hanem minden olyan mesterséges megvilágítást, amely az ökológiai rendszereket, annak tagjait (rovarokat, madarakat stb.) kedvezőtlenül érinti.
Az ökológiai rendszereket tekintve tulajdonképpen minden kültéri mesterséges fényforrásból származó fényre fényszennyezésként tekinthetünk, nem mellőzhetjük azonban az emberi környezettel szemben támasztott igényeket. Fényszennyezésként ezért valójában arra a mesterséges megvilágításból eredő kültéri fénymennyiségre és annak hatásaira tekintünk, amely a valós társadalmi igényen túl többletfényt eredményez a környezetünkben[SzK1] . Ez eredhet pazarló, indokolatlan világításból, nem megfelelően beállított, horizont felé világító lámpatestekből, nem megfelelően árnyékolt közvilágítási lámpatestekből, rosszul tervezett világítási rendszerekből, nem kellően optimalizált fényteljesítményből. A kültéri világításnál például elterjedtek a kékes színű ledes fényforrások, holott szerencsésebb lenne az alacsonyabb színhőmérsékletű, borostyánsárga fényt kibocsátó világítótestek fölszerelése.
Azokon a területeken, ahol a madarak huzamosabb ideig tartózkodhatnak (költés, telelés), az éjszakai többletfény megzavarja a bioritmusukat, a nappali aktivitásuk kitolódik éjszakára is, énekelnek, táplálkoznak. Néhány faj a kivilágított objektumoktól távolabb választ költőhelyet, jól jelezve ezzel a fény zavaró hatását. Közvetett hatásokat is ismerünk: az út menti lámpafénynél összegyűlő (tehát a fényszennyezés hatásával érintett) rovarokat zsákmányoló, alkonyatkor is aktív madarak autógázolás áldozataivá válhatnak.
Vonulási időben az elsősorban éjszaka vonuló fajokra jelent nagy veszélyt a fényszennyezés. Sok faj alapvetően a csillagos égbolt alapján tájékozódik. A fényszennyezés megzavarja a tájékozódásukat, eltévednek, és a vonulást megszakítva, számukra kedvezőtlen élőhelyen szállnak le. Az ily módon kényszerített leszállás energiavesztéssel jár, amely döntő lehet az adott egyed túlélése, vonulási sikere szempontjából. Gyakori veszély az éjszakai ütközés a kivilágított objektumokkal. Ezek lehetnek hidak pillérei, kommunikációs tornyok, díszkivilágított épületek. Vizsgálatok alapján a templomtornyokban fészkelő gyöngybaglyokat egyértelműen zavarja az épület díszkivilágítása.
Tűzijáték
Nem kifejezetten a fényszennyezés területe ugyan, de meg kell említeni, hogy az egyre elterjedtebb tűzijátékoknak is jelentős zavaró hatása lehet az élővilágra. Már a sűrűn lakott belvárosi részeken is problémát okozhat, de olyan helyeken, ahol a lakott területekbe jelentős élőhelyek ékelődnek be, egyértelműen természetkárosító hatású ez a tevékenység. Az MME Komárom-Esztergom Megyei Csoportja javaslatára (és a lakosság körében gyűjtött háromezer aláírás hatására) 2018-ban Tatán rendeletet hozott a város a tűzijátékok használatának korlátozásáról, aminek jól érzékelhető a kedvező hatása a nemzetközi jelentőségű Öreg-tavon pihenő vadludakra nézve.
