A helyi természetvédelem legnagyobb ereje, hogy nem fentről jövő döntés. Az a közösség hozza létre és formálja, amelyik benne él, és a saját szemével látja a minden nap az eredményeket. Füri András, az MME Élőhelyvédelmi Szakosztályának elnöke, a Duna-Ipoly Nemzeti Park volt igazgatója tartott előadást a Matelosz májusi közgyűlésén.
Néhány fontos gondolat az előadásból:
- Hazánk természeti értékeinek védelmében óriási jelentősége van a helyi védelemnek.
- A helyi védettség gyorsabb, rugalmasabb, hatékonyabb, mint egy országos jelentőségű természetvédelmi terület létrehozása.
- A lakosság életminőségét javítja, ha vannak olyan helyi természetvédelmi területek, ahová ki lehet menni sétálni, megpihenni, madárdalt hallgatni.
- Az önkormányzatok számára általában nem jár nagy kiadással a helyi védelem és természetvédelmi kezelés biztosítása.
- A fáslegelő 2026-ban az Év élőhelye: Ha van ilyen a településén, az MME Élőhelyvédelmi Szakosztálya örömmel fogadja az erről szóló információt, és segíteni is tud ezeknek az élőhelyeknek a kezelésében, pl. önkénteseket mozgósító terepi akciók szervezésével.
Füri András előadásában felhívta rá a figyelmet, hogy a helyi jelentőségű természetvédelmi területek létrehozása az önkormányzatok egyik leghatékonyabb, legnagyszerűbb eszköze az élővilág védelmére, amelyet mindenképp érdemes még jobban kihasználni. Ezek a területek – bár méretüket tekintve kisebbek – nagyon fontos elemei az ökológiai hálózatnak.
Míg egy országos jelentőségű védettség kimondása éveket vehet igénybe a bonyolult tárcaközi egyeztetések miatt, addig a helyi védetté nyilvánítási eljárás jóval rövidebb és rugalmasabb. A gyorsaság pedig kritikus lehet. Sok természeti érték azért semmisül meg, mert a veszélyeztetettség korai fázisában a bürokrácia malmai túl lassan őrölnek.
A helyi védettséget ráadásul az a közösség kezdeményezi, amelyik ott él, és naponta látja a terület értékeit, és az eredményeket. Büszkeséggel tölti el az ott élő embereket, ha különleges természeti értékek vannak a településükön.
A védetté nyilvánítás folyamata a civil kezdeményezéstől a testületi döntésig:
- Értékek felkutatása: Helyi civilek, egyesületek vagy az MME helyi csoportjai jelzik az önkormányzat felé az állat-, növény-, víztani vagy kultúrtörténeti értékeket. Fontos egy alapos fajlista összeállítása (védett és Natura 2000-es fajok), de a nem védett élőlényekre is érdemes odafigyelni, hiszen a táplálékláncban fontos szerepük lehet.
- Védetté nyilvánítási javaslat: A helyi védetté nyilvánítási javaslat elkészítésében az MME Élőhelyvédelmi Szakosztálya örömmel segít. A jogszabályi háttérről is szívesen adnak információt, de a jogi megfelelésről általában a helyi jegyző, jegyzői hivatal gondoskodik.
- Többszintű egyeztetés: Meg kell kérdezni az illetékes Nemzeti Park Igazgatóságot és a Minisztériumot, hogy nem kívánják-e országos védettség alá vonni a területet. Egyeztetésre kell hívni azokat, akiket valamilyen módon érint a védetté nyilvánítás, pl. vadásztársaság, helyi gazdálkodó, vízügy stb.
- Természetvédelmi kezelési terv elkészítése: A helyi védetté nyilvánító rendelet kötelező melléklete a kezelési terv, amely rögzíti a terület jelenlegi állapotát és a hosszú távú célokat. Elkészítésben tud segíteni a szakosztály.
- Döntés, rendelet, költségvetés: A képviselő-testület megtárgyalja és rendeletbe foglalja a döntést, és hozzárendel egy költségkeret a védett terület kezeléséhez.
Minta segítségnek: a Matelosz honlap főodalán, a Bejelentkezés tagoknak – Helyi védettség dokumentumai pontban van fent előterjesztés, rendelet, és a minisztériumnak küldött levél, amelyeket mintának használhatnak a tagjaink. Köszönet érte Túrkeve Önkormányzatának.
Az MME Élőhelyvédelmi Szakosztálya nemcsak a papírmunkában, de a gyakorlati terepmunkában is segíteni tud. Az egész országban szerveznek önkéntes akciókat a fásítástól, a patakrevitalizációs munkán át az inváziós növények eltávolításáig.
Fontos, és mindenkit érintő kérdés, hogy az önkormányzatoknak mibe kerül mindez?
A helyi védetté nyilvánítási javaslat elkészítésében akár pro bono is segíteni tud a szakosztály. A részletes kezelési terv elkészítése már komolyabb szakértői munkát igényel, ami pénzbe kerül, de ezt is méltányos keretek között tudják biztosítja.
Az ökormányzatoknak a fenntartáshoz és védett terület kezeléshez is kell költségvetést rendelni, de ezek helyi szinten általában nem jelentenek nagy összegeket, különösen, ha bevonják a lelkes helyi civileket.
Kapcsolat: az MME Élőhelyvédelmi Szakosztályának titkára Kovács Gergely Károly. Hozzá lehet fordulni kérdésekkel. Az elérhetőségei a prezentáció végén megtalálhatók.
Füri András előadása ppt-ben itt található
A @MadárbarátTelepülések nevű YouTube csatornánkon a teljes előadás megtekinthető a kérdésekre adott válaszokkal együtt. Érdemes meghallgatni.
A közgyűlésről fotóalbum és beszámoló itt található.
