Lépjen időben! A fakivágást, gallyazást, a madár- és denevérbarát épületfelújításokat, valamint a gólyafészektartó állványok kihelyezését most télen, még a költési időszak előtt kellene elvégezni. Ha ezek későbbre tolódnak, akkor veszélyeztethetik az állatokat.
Tudjuk, hogy sok madárbarát önkormányzatnál ügyelnek erre, sőt, vannak olyanok, ahol helyi rendelettel is megerősítették (pl. Budapesten) hogy a fakivágási, gallyazási munkálatokat március 15. és augusztus 15. között csak vis major esetben lehet elvégezni, azaz akkor, ha vészhelyzetet kell elhárítani, közúti űrszelvényt biztosítani, vagy száraz ágat kell eltávolítani. Minden más esetben erre csak költési időszakon kívül kerülhet sor.
Olyan települések és fővárosi kerületek is vannak, ahol a költési időszakra vonatkozó tilalmat már kiterjesztették a magáningatlanokon lévő fák kivágására is. Ez egy nagyon előremutató lépés, amellyel sokat lehet tenni a települések élővilágának védelméért.
Arra biztatjuk az önkormányzatokat, hogy úgy tervezzék és ütemezzék a természetvédelmi szempontból érzékeny munkálatokat, hogy azok költési időszakon kívülre essenek, és erre a helyi kommunikációs csatornákon hívják fel a lakosság figyelmét is.
Az MME tapasztalatai alapján a három leggyakoribb, évről évre visszatérő állatokat veszélyeztető tevékenység a következő:
Fák, bokrok kivágása: https://www.mme.hu/fak-bokrok-kivagasa-koltesi-idoszakban
Fecskefészkek engedélyezett eltávolítása, épületfelújítás: https://www.mme.hu/fecske-_es_deneverbarat_falfelujitas
Madár és denevérbarát felújítás: https://matelosz.hu/madar-es-deneverbarat-felujitas/
Fehérgólya-fészkek biztonságossá tétele: https://www.mme.hu/golyafeszek-magasito_allvany_golyakosar
A láncfűrész a fák karbantartásának alapeszköze, de ennek nem kellene így lennie
Ha már gallyazás, akkor beszélnünk kell arról is, hogy a fák egészsége szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogyan végezzük a gallyazást. Mi egy úttörő szemléletváltást javaslunk a madárbarát településeknek, amely meghosszabbítaná a fák életét és védené a hozzájuk kötődő élővilágot. Ehhez vissza kellene szorítani a láncfűrész használatát, mert az ezzel ejtett nagy sebzések akármilyen gondosan kezelik is, utat nyitnak a fertőzéseknek, a fa ott fog először bekorhadni.
Nyugat-Európában már vannak olyan városok, ahol másképp oldják meg a gallyazást. Nem láncfűrésszel mennek neki a fáknak, hanem kézi szerszámokkal, kis vágásokkal dolgoznak. Ezt leginkább a kerti gyümölcsfák metszéséhez lehetne hasonlítani, vagy azt is mondhatjuk, hogy ez a csonkoláshoz képest mikrosebészet. De megoldható ez városi léptékben? Mit jelent a költségeket nézve? Mik a kisebb, rendszeres beavatkozások előnyei?Hogyan lehet erre terelni az alvállalkozókat? Az erről szóló Helyi rendelet a települési fák életének meghosszabbításáért című cikkünkben válaszolunk a kérdésekre.
