A színpompás gyurgyalag fokozottan védett madár. Homokbányák, folyó menti partfalak, homokos, löszös mélyutak bevágásaiban, árkok oldalaiban maga mélyíti ki fészkelőüregét. Telepesen fészkel. A kis területekre koncentrálódó több költő pár miatt az adott területen élő állomány rendkívüli módon sérülékeny. Egy telep eldózerolása, a nem megfelelően tervezett és ütemezett bányászat a teljes állományt megsemmisítheti.
Talán a legnagyobb ellensége az ember. Megtelepedése akadályozhatja az adott területen folytatott gazdasági tevékenységet. Mivel fokozottan védett madár, ezért egyedei, fészkelőürege, tojásai, fiókái védelmet élveznek, azok elpusztítása törvénybe ütköző cselekedet. Egy-egy nagyobb telep kialakulása (és ez igaz a partifecskére is) a gazdasági tevékenységet lassítja, annak átütemezését igényli, ezért sokan figyelmen kívül hagyják, és folytatják a bányászatot, meghiúsítva ezzel a faj megtelepedését, esetleg elpusztítva tojásait, fiókáit. Előfordulhat ez a pusztítás gondatlanságból is.
A hazai méhésztársadalom egyik legnagyobb ellenségének tekinti ezt a fajt, minthogy darazsakat, lepkéket, egyéb repülő rovarokat, leginkább azonban hártyásszárnyúakat zsákmányol. A háziméh ugyan nem a fő tápláléka, de ha a költőtelep körüli 1-2 km-es vadászterületén telepszik meg egy méhész, nyilvánvalóan megnövekszik a gyurgyalagok méhfogyasztása. Védettsége ellenére fészektelepeit vagy egyes fészkeit még napjainkban is megsemmisítik. Sok helyen próbálják meghiúsítani a költését, a költőüregeket ronggyal, üveggel, ágakkal, karókkal lezárják, pusztulásra ítélve a fészekben nevelkedő fiókákat, a tojásokon ülő szülőmadarat is.
A gyurgyalag fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke százezer forint, minden fejlődési szakasza, származéka védett, ami azt is jelenti, hogy fészkelőtelepeit sem szabad elpusztítani, kitömött példányait tilos otthon tartani.
