A telepesen költő vetési varjak hangoskodásukkal és a telep környékét beszennyező ürülékükkel zavarják leginkább az embereket. Szinte minden varjútelep környékén felmerül pár ott élő lakó részéről a kolónia, fészkek megszüntetésének igénye. A vetési varjú védett madár, hazai állománya 30 ezer pár körüli lehet. Érdekes módon ez a faj az emberi zavarás elől menekült az emberek közelébe, a településekre.
Az 1940-es évekből származó adatok szerint a faj hatalmas kolóniákban fészkelt, és kis számban telepedett meg településeken. Mivel mezőgazdasági kártevőnek tekintették, az 1980-as években célzott gyérítéssel apasztották a létszámát, négy év alatt sikerült is 53%-kal csökkenteni a fészkelő állományt. A nagy kolóniák felbomlottak, megszűntek, és a varjak az emberi pusztítás elől menekülve kisebb telepeket hoztak létre a települések fasoraiban, parkjaiban, temetőkertekben. Kisebb mértékben azonban a gyérítések ott is folytatódtak, így a hajdani állomány az ezredfordulóra 93%-kal, 23 ezer párra csökkent, és a húszéves védelem ellenére napjainkra csak minimálisan, mintegy 30 ezer párra nőtt, amely még mindig töredéke a néhány évtizede még 250 ezer páros állománynak.
A vetési varjú rendkívül intelligens, okos madár, a telepeken a fajtársak közelsége, az egyedek szociális kapcsolódásai, a fiókák táplálása miatt állandó a mozgás, nagy a hangzavar. Táplálkozni bejárnak a kertekbe, települések parkjaiba, utak mellé. A varjútelepeken más fajok is költenek, előszeretettel foglalja el a varjúfészket a fészket nem építő erdei fülesbagoly, vörös vércse is. Ahol megjelennek, a telepes előfordulása miatt nyilván nagyobb tömegnek is tűnhet a varjak állománya, amely a téli vendég madarakkal is kiegészülhet. Északkelet felől ugyanis nagy csapatokban érkeznek hozzánk telelni vetési varjak, és jellemzően a települések fáin éjszakáznak. A nálunk fészkelő madarak nem vonulnak el, csupán kóborolnak a költőterület környékén.
Tekintettel arra, hogy a vetési varjú védett madár, csak az illetékes kormányhivatal környezet- és természetvédelmi főosztályának engedélyével és megalapozott indokkal kerülhet sor vetési varjak riasztására, fészkek eltávolítására. Engedélyhez kötött a fészket tartó fa kivágása és a lombkorona visszavágása is. A beavatkozás nem vezethet vetési varjú vagy más védett faj pusztulásához, és csak fészkelési időn (március 15. – augusztus 15.) kívül történhet. A tapasztalatok egyébként azt mutatják, hogy a településen belüli zavarása nem jár eredménnyel, mert csak arrébb költöznek, a lakott területet nem hagyják el.
