Néhány érdekesség Bardóczi Sándor előadásából:
- Szorgos hódok Budapesten, akik olyan jól dolgoztak, hogy nehézbúvárt kellett hívni egy biztonsági túlfolyó beépítéséhez.
- Egy védett szöcske felbukkanása, ami keresztülhúzta a korábbi terveket az óbudai Mocsároson.
- Öt év alatt 226 hektár új természetvédelmi terület létrehozása a fővárosban, és az egyetlen önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat működtetése.
- Éves szinte 1600 zöldfelületet érintő építési terv – parkoló, út, közműterv, stb. – átnézése, véleményezése.
- A városi fák életben tartása a klímaváltozás korában.
- A települési zöldfelületek szerepének újragondolása.
A kérdés-válasz blokk külön cikket érdemelne, annyi fontos téma felvetődött, pl.:
- Hogyan vihető át egy vidéki kistelepülésre az az ökológiai szemléletű munka, amit Bp.-n csinálnak? Mi kell hozzá?
- Hogyan lehet mérsékelni egy tóparti sétányon a hódok okozta rágási kárt?
- A fővárosban mennyire elfogadott, hogy magánterületen is szabályozzák a fák sorsát, fakivágást?
- Hogyan teljesítő az EU természethelyreállítási rendelete, miszerint a településeken a lobmkoronaszint-borítottságot 2030-ig fenn kell tartani, majd növelni kell?
- Mennyi idő, amíg egy új módszer, új gondolat átmegy a köztudatba és elfogadottá válik?
Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze a Matelosz közgyűlésén tartott előadást 2026 májusában. A találkozón nagyon sok olyan tapasztalatot megosztott, ami más önkormányzatoknak is segíthet a zöld szemléletű településfejlesztésben.
Az időjárási szélsőségek gyakoribbá válásával át kell gondolnunk, hogy milyen célt szolgálnak a 21. században a települési zöldfelületek. Elegendő-e ha esztétikai és rekreációs élményt nyújtanak, vagy részben úgy kell tekintenünk rájuk, hogy ezek azok a felületek, amelyek a ritkán, de nagy mennyiségben lezúduló csapadékot fel tudják fogni, be tudják tárazni, szivacsként tudnak viselkedni a városban, és utána képesek elpárologtatni és csökkenteni a hősziget jelenséget?
Véleménye szerint az, hogy egy település zöldfelületi rendszere milyen lesz, azon múlik, hogy a stratégiai döntéseknél, mondjuk a településszerkezeti terv, szabályozási tervek szintjén ott tud-e lenni a döntéshozók asztalánál az a szakember, aki az ökológiai szempontokat is tudja képviselni. Bardóczi Sándor és csapata ott van a döntéshozatalban. Éves szinten 1600 tervet néznek át: parkolótervet, útépítési tervet, tájépítészeti tervet, közműtervet, amelyek meglévő zöldfelületeket érintenek, adott esetben tönkretennének. A kezdetekkor 1800 egészséges fát mentettek meg azzal, hogy nem adtak tulajdonosi engedélyt zöldsávban vezetett közműnyomvonalnak. Az elutasítás után rendszerint kiderült, hogy mégiscsak van alternatíva, és lehet ezeket máshol is vezetni.
A mindenkit érintő kérdés: Hogyan vihető át egy vidéki településre az az ökológiai szemléletű munka, amit Bp.-n csináltok? Mi kell hozzá?
A legeslegnehezebb mindig a szemléletformálás, szemléletváltás. Nagyon olcsó eszközökkel is lehet nagy változásokat is elérni. Én nagyon sokszor dolgoztam olyan közegben, ahol nem volt forrás, de kreativitás az végtelen. Ott mindig a fő akadályt a döntéshozói, lakossági, adott esetben szakmaközi szemléletben való eltérés okozta. Arra kellett mindig a legtöbb energiát fordítani. Olyan volt, mint a lekvárban evezés. Ehhez nagy szívósság kell, és nagyon nagy állóképesség, mert az ember sokszor úgy érzi, hogy nem halad, hanem visszafelé halad, de aztán hirtelen történik egy pozitív irányváltás, és akkor azt gondolja, hogy nem hiába magyarázott és beszélt ennyit. Erre kell nagyon nagy energiákat fordítani. A pénz vagy van, vagy nincs, de ha ötlet van, akkor lesz rá pénz is.
A @MadárbarátTelepülések nevű YouTube csatornánkon a teljes előadás megtekinthető a kérdésekre adott válaszokkal együtt. Érdemes meghallgatni.
A közgyűlésről fotóalbum és beszámoló itt található.
